A Nemzeti Államosítás Kormánya - nem tudnak leállni

2013. szeptember 30. 16:39 – Ténytár
|

Kormányra kerülése óta világosan látszott, hogy a Fidesz módszeresen halad előre abban, hogy államosítson mindent, amit csak lehet. Kétség nem férhet hozzá, hogy az erről alkotott markáns elképzelését a párt konzekvensen végrehajtja, még akkor is, ha sok esetben nem hajlandó számolni az ezzel járó negatív következményekkel.

Ami feltétlenül kiemelendő az elmúlt három és fél év államosítási dömpingje láttán: a folyamatban két típus egyértelműen elkülöníthető. Az egyik a biznisz-típusú”. (bár ez szorosan összefügg a gazdasági hátország kiépítésével), a másik pedig a kifejezetten a hatalmi koncentrációt erősítő államosítás. Ekkora hatalom-koncentrációra pedig még nem volt példa Magyarországon a II. Orbán-kormány megalakulása előtt.

Eddig két alkalommal igyekeztünk összegyűjteni, mit terelt állami kézbe a Nemzeti Államosítás Kormánya. Következzen a harmadik adag.

A tűzoltóság

2011. június 10-én nyújtotta be Pintér Sándor  belügyminiszter az országgyűlésnek a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló tervezetét. A javaslat szerint 2012. január 1-jével a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltósággá alakulnak át. Az állami tűzoltóság (a hivatásos tűzoltóság és a tűzőrség) a hivatásos önkormányzati tűzoltóság általános jogutódja.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság működtetését és fenntartását szolgáló, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok használatában lévő, és a tűzoltósági feladatok elvégzéséhez szükséges önkormányzati vagyon térítésmentesen az állam tulajdonába kerül. A jogelőd hivatásos önkormányzati tűzoltóságok parancsnokai az új parancsnokok kinevezéséig ellátják a hivatásos tűzoltóságok és tűzőrségek parancsnoki feladatait.

Az új szabályozás szerint az eddigi önkéntes tűzoltóságok, új nevükön önkormányzati tűzoltóságok önálló működési területtel nem rendelkeznek, így az ország teljes területét lefedő hivatásos tűzoltóság az állami irányításból adódóan egységes elvek mentén tudja biztosítani a tűzvédelmet. Az önkormányzati tűzoltóságok természetesen továbbra is végeznek tűzoltási és műszaki mentési feladatokat, de most már nem elsődleges beavatkozóként, hanem a hivatásos tűzoltóságot segítve, az általuk kötött együttműködési megállapodás alapján. A törvényt az országgyűlés 2011. szeptember 19-én fogadta el. A teljes államosításra 2012 áprilisában került sor.

E.ON gáz

2013. február 1-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy „Jóval a kormány által meghatározott maximális vételár alatt vásárolta meg Magyarország az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeit”. Azt ugyanakkor, hogy mégis mennyibe fájt a négy gáztározó felvásárlása, nem tudni. A sajtóban 800 millió euró körüli vételárról cikkeztek, ami a miniszterelnök szerint „nem irreális”.

Az Átlátszó közérdekű adatigénylést adott be az Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen E.On-vezér között kötött szándéknyilatkozat nyilvánosságra kerülése érdekében. Miután a Miniszterelnökség és az NFM válogatott eszközökkel igyekezett eltitkolni az adatokat, az Átlátszó keresetet nyújtott be, amelyet első fokon meg is nyert. Egyelőre itt tart a történet.

MAL

2013. február 27-én a Veszprém Megyei Bíróság elrendelte az ajkai iszapkatasztrófáért felelős Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) felszámolását. Mivel korábban stratégiailag kiemelt vállalattá nyilvánították (ehhez külön lexet fogadva el), a vagyonkezelője az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit  (NRN) Kft. lett. Az NRN feladata, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában és felszámolási eljárásában vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként eljárjon. (Ebbéli minőségében jelenleg a MAL-on kívül 14 további cég csődeljárásában vesz részt, ezek között a MALÉV-tól át, a Gyulai Húskombinátig sok minden megtalálható.) Végül 2013. április 23-án ötmillió forint jegyzett alaptőkével alapították meg Nemzeti-MAL-A Alumíniumtermelő Zrt. néven az új állami tulajdonú timföldgyárat.

A tankönyvellátás

2013. február 28-án jelent meg Balog Zoltán EMMI miniszter rendelete, amely alapján a tankönyvellátás is az állam védelmező szárnyai alá került. A szerencsés kiválasztott a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. lett. A rendszer államosítása óta (hasonlóképpen az iskolákhoz) csak a problémákról lehet hallani.

A lakásunk

2013. május 31-én nyújtotta be György István fideszes képviselő (főpolgármester -helyettes) azt a módosító javaslatot a kisajátítási törvényhez, ami külön kisajátítási célként nevesíti a közjogi megbízatást betöltő személyek elhelyezéséhez szükséges létesítmények érdekében történő kisajátítási célt.” Magyarán: az indoklásban szereplő cél érdekében elméletileg államosíthatják bármelyikünk lakását. A törvényjavaslat a környezetvédelmi jogcím bővítésével lehetővé teszi azt is, hogy a település lakossága életminőségének javítása céljából is legyen lehetőség kisajátításra. Ilyen cél lehet a település klimatikus és ökológiai viszonyainak megőrzése, javítása, védelme, a levegőszennyezettség és a zajterhelés csökkentése. A javaslatot az Országgyűlés 2013. június 21-én fogadta el.

A fontos informatikai rendszereket működtető IdomSoft

2012. novemberében a kormány határozatot hozott arról, hogy államosítani kell az IdomSoft Informatikai Zrt.-t. Másfél hónappal később, 2012. december 21-én a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) 100 százalékos tulajdonába került a cég, miután aláírták a részvényvásárlásról szóló dokumentumot.  Az állami tulajdonba kerülés egyik utolsó feltételeként a Gazdasági Versenyhivatal is megvizsgálta az állami vásárlást versenyjogi szempontból és ez alapján a 2013. január 13-i határozatával jóváhagyta a tranzakciót. Ezt követően az adásvételi szerződés feltételeinek teljesülése alapján 2013. február 28-án megtörtént a pénzügyi zárás, amelynek eredményeképpen 2013. március 1-től az IdomSoft Zrt. felett a tulajdonosi jogokat a NISZ Zrt. gyakorolja. Az IdomSoft Zrt. 100 százalékos részvénycsomagjáért a NISZ Zrt. 1 milliárd 321 millió 600 ezer forintot fizetett.

Az IdomSoft fő üzleti tevékenysége az informatikai szolgáltatások nyújtása. Tevékenysége döntő részét a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala  (KEKKH) számára nyújtott informatikai szolgáltatások jelentik. A cég nevéhez fűződik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása, az Integrált Gépjármű Felelősségbiztosítási Nyilvántartási rendszer, az Ügyfélkapu rendszer, az okmányirodai rendszer, a közös határellenőrzést szolgáló schengeni információs rendszer, a szabálysértési, az idegenrendészeti, a bűnügyi és az egyéni vállalkozói nyilvántartás, továbbá az összes eddigi (szabad) parlamenti, önkormányzati és EP-választás, valamint a népszavazások lebonyolítása.

Mint oly sokszor, itt is sok kérdőjel merült fel a cég államosítása körül: egyfelől a kormányhatározat rendkívül rövid időt hagyott a lebonyolításra, másfelől  a cég legfőbb megrendelőjének számító KEKKH elnöke, Vetési Iván közvetett üzleti kapcsolatban áll a kiszemelt cég tulajdonosával.

Hotel UNI

Egy 2013. május 9-én megjelent kormányhatározat alapján a Műegyetem balatoni nyaralója és a hozzá tartozó telek került állami kézbe. A szóban forgó telken a Közgép, a Swietelsky és Simicska Lajos üzletfele, a vitorlásszövetségben elnökségi tag Fonyó Károly építhet szállodát.

Erzsébet téri Kulturális Központ és Park

2013. június 17-én fogadta el az országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely alapján augusztus 1-el ingyenesen az állam tulajdonába került  az Erzsébet téri Kulturális Központ és Park, beleértve az Akvárium Klubot (ex-Gödör) is. A hivatalos indoklás szerint a kormány ezzel a döntéssel Budapest egyik leglátogatottabb találkozási pontját torzó helyett valódi, sokoldalú kulturális és turisztikai központtá alakítja.

A Takarékbank és a takarékszövetkezetek

Miután az állam átvette a TakarékBank irányítását, a takarékszövetkezeteknek nem igen volt más lehetősége, mint engedelmeskedni (hasonlóképpen a  a magán-nyugdíjpénztári tagokhoz, akik a zsarolás nyomán visszaléptek a tisztán állami rendszerbe): aki nem csatlakozott az állami irányításhoz, az kizárta magát a rendszerből, és rövid időn belül csődbe mehet. (Kivételek azért vannak: a Fidesz közeli Duna Takarék mentesül az államosítás alól).

Az új törvény értelmében szövetkezetek élére mostantól az állam nevezhet ki vezetőket, így könnyen bármelyik szövetkezet szoros állami felügyelet alá kerülhet, és az ott lévő pénzeket is olyan célokra használhatják fel, amely a kormány érdekei mentén húzódik meg.

Fémkereskedelem

2013. szeptember 17-én fogadta el az országgyűlés a fémkereskedelemről szóló törvényt, amely alapján állami felügyelet alá kerül a fémfelvásárlás. Az új jogszabály alapján a fémeket a fémkereskedők csak külön igazolás esetén vásárolhatják meg, amelynek köszönhetően javul az ellenőrzés hatékonysága. Magánszemély legfeljebb 3 köbméter mennyiség fémet tarthat, egyéb esetben a birtokban tartónak igazolással kell rendelkeznie a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag keletkezéséről, termelődéséről. Az új jogszabállyal, a szankciók szigorításával, illetve a bírság összegének növelésével visszaszoríthatóak az illegálisan tevékenykedő fémkereskedők a kormány reményei szerint.

A szigorítás mellett a legálisan működő fémkereskedőnek gazdasági előnyt is biztosít a törvény, például megszűnik a 6 napos tárolási kötelezettség, az épületbontási tevékenység folytatásához, valamint a bérmunka keretében végzett tároláshoz a továbbiakban nem szükséges engedély. Az NGM abban bízik, hogy az illegális fémkereskedelem mértéke, valamint a fémlopások és a rongálások száma mindezek hatására csökkenni fog.

Hajógyári-sziget

A 2013. szeptember 20-i Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely alapján az állam nettó 3 milliárd 999,1 millió forintért visszavásárolja a budapesti, harmadik kerületi Hajógyári-szigeten lévő hét ingatlant, amelyen a beruházó eredetileg Álom-sziget néven szórakoztató központot kívánt létesíteni. A vételár forrásai több tételből állnak össze. Az idei költségvetésből - az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokból - 1 milliárd forintot fordítanak erre a célra. A mostani tulajdonos játékkaszinó koncessziójának megszüntetésére legfeljebb 1 milliárd forint - plusz áfa - használható fel az idei költségvetés közvetlen kiadásaiból. A múlt évi, kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzatok közül a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetből 1 milliárd 325 millió, a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetből 387 millió, míg a NAV fejezetből 1 milliárd 286 millió forint használható fel a vásárláshoz.

Közműcégek

A Kossuth Rádió 180 perc műsorában jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Hat-hét nagyon komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról, állami kézbe vételéről folyamatosan tárgyal a kormány ”. A jelenlegi tervek szerint jövő tavasszal (!)kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet akár még a választás előtt elfogadhatnak a képviselők. A lépés - bár szakértők szerint az ötlet meglehetősen ellentmondásos - remekül illeszkedne a kormány elsődleges céljához, a rezsidémonnal való harchoz.

Ehhez kapcsolódik, hogy 2013. szeptember 23-án Tarlós István a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy  valamennyi, a Demszky-korszakban külföldi befektetőknek privatizált fővárosi közműcég magyar kézbe kerül a következő években.

A pályázatírás

2013. szeptember 25-én vitte a kormány elé Lázár János azt a javaslatot, amely alapján privát pályázatíró cég 2014-től nem dolgozhat állami megrendelésre. A javaslat szerint nem csak a pályázatírást, a projektmenedzsmentet (a számlák kezelését, adminisztrációt, stb.) is csak állami hivatalok végezhetik majd. Emiatt a megyei jogú városokat és a megyei önkormányzatokat is arra köteleznék, hogy legyen pályázatíró részlegük, ahogy a minisztériumoknak is kellene ilyeneket kialakítaniuk. Ezek a jogi osztályok írnák, és később felügyelnék is a pályázatok adminisztrációját. Mindezek mellett államosítanák a pályáztatás informatikai rendszerét is. A pályázatok körüli pereket sem bíznák ezentúl külsős ügyvédekre, az államnak kellene megoldani ezt is. Egyszerűsítenék és központivá tennék az engedélyek kiadását is. Az elgondolás mögött az a koncepció, hogy így el lehet kerülni a le nem hívott pályázati összegeket. Eddig ugyanis rendre az állami szféra projektjei dőltek be, Lázár János abban bízik, hogy a központosítás gyorsítja és egyszerűsíti majd az eljárást.

Ez a típusú államosítás nem ütközik az uniós joggal. Brüsszeli szakértők szerint ehhez a lépéshez joga van a magyar államnak, és más tagállamoknál is előfordul, hogy az állami pályázatokat az állam erre hivatott szervei végzik.

Dunaferr

2013. augusztus 19-én jelentette be Varga Mihály, hogy a kormány kész visszavásárolni a Dunaferrt, miután a cég bejelentette, hogy létszámleépítésre készülnek. Pár nappal később már arról lehetett olvasni, hogy a Dunaferr elfogadta a kormány ajánlatát, a tárgyalások elkezdődtek, de összegről egyelőre nem lehet beszélni. Azóta nem sok mindent lehet hallani arról, mikorra várható a megállapodás, de Varga szerint szeptember végére, október közepére meg lehet állapodni a legfontosabb kérdésekben.”

A tankönyvkiadás

A kiválóan teljesítő államosított tankönyvellátás sikerén felbuzdulva a tankönyvkiadást is államosítani fogják. Legalábbis erre lehet következtetni a 2013. szeptember 20-án megjelent kormányhatározatból. Ez alapján az emberi erőforrás miniszternek ki kell kidolgoznia „az egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven működő, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyvfejlesztés és tankönyv-előállítás rendszerét". A határozat szerint Balog Zoltánnak azonnali határidővel olyan javaslatot kell tennie a kormánynak, amellyel már a 2014/2015-ös tanévben elkészülhetnek állami fejlesztésű új kísérleti tankönyvek és digitális tananyagok. A miniszternek meg kell vizsgálnia az állam tankönyvfejlesztési és tankönyv-előállítási kapacitását és továbbfejlesztésének lehetőségeit is.

A táblázat kattintásra megnő.

Amelyek nem valósultak meg (egyelőre):

Omninvest

2013 februárjában lehetett olvasni arról, hogy a kormány elfogadta Balog Zoltán miniszter javaslatát, amely szerint az állami vagyonkezelő közös céget alapít az influenza elleni oltóanyagokat gyártó Omninvesttel. Az új cégben az államnak többségi tulajdona lenne,  működését négytagú bizottság felügyelné, amelybe az MNV Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Országos Tisztiorvosi Hivatal és az Omninvest delegálna egy-egy tagot.

Az Omninvest 2005 óta felel az influenza elleni vakcinák gyártásáért. Tevékenységük nem éppen botrányoktól mentes. Közismertté akkor vált a ciprusi bejegyzésű cég, amikor a madárinfluenza-vakcinát tőle rendelte meg a Gyurcsány-kormány több milliárd forintért. Aztán a kormány még be is fektetett: 2006-ban testre szabott pályázattal kétmilliárd forintot adtak fejlesztésre abban a reményben, hogy a – várhatóan a Közel-Keletre eladható – madárinfluenza-oltások bevételének 14 százalékát megkapva jelentős haszonhoz juthat az állam. Az így szerzett bevétel utóbb a befektetés tíz százalékát sem érte el. Az Omninvest azóta folyamatosan támadások kereszttüzében áll. Az államosítása mindenesetre még nem történt meg, pedig közeleg az influenza szezon.

A Vöröskereszt

2012. október 28-án jelent meg egy közlemény a kormany.hu - n, amely szerint a kormány egy új törvénnyel szabályozná a Vöröskereszt működését. Az Emberi Erőforrások Minisztérium honlapjára felkerült tervezet szerint a jövőben a segélyszervezet úgynevezett köztestületi jogállást kapna. Az új törvény egyebek mellett előírná, hogy a Vöröskereszt működését, vagyonkezelését, gazdálkodását a jövőben egy öttagú felügyelő testület ellenőrizné. Ennek tagjait a kormány, az Állami Számvevőszék és a küldöttgyűlés delegálná. Vagyis – állítják a szakemberek – ez lényegében pont felszámolná a szervezet önállóságát.

Ezzel egyidejűleg a szervezet vagyonkezelési jogai is erősen csorbulnának, mert a tervezet szerint a Vöröskereszt kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezethetne számlát, és az átmenetileg szabad pénzeszközeit kizárólag állampapírokba forgathatná. Ez utóbbi szakértők szerint azért is elfogadhatatlan, mert a nemzetközi segélyszervezet bevételeinek döntő hányada nem az államtól folyik be, hanem adományozóktól. Míg az állam évente mindössze százmillió forint támogatással járul hozzá a Vöröskereszt működéséhez, az adományozók öt milliárdot adnak. S még valami: a tervezet a Vöröskereszt számára tulajdonba adott volt állami ingatlanokra elidegenítési tilalmat írna elő.

A tervezetet novemberben végül visszavonták, a legfrissebb hírek szerint a munkacsoport felállításával folytatódik az egyezkedés a Vöröskereszt  magyar és nemzetközi szervezeteinek képviselőivel.

A közvilágítás

2013. február 25-én György István fideszes képviselő egy olyan módosító indítványt nyújtott be a villamos energiáról szóló törvényhez, amely alapján állami és önkormányzati tulajdonba kerülhettek volna a magyar települések közvilágítási berendezései. A javaslatot a képviselő végül visszavonta.

Állami szállodalánc

2013. június 15-én Kovács György, az MFB Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgatója az M1 Ma reggel cjmű műsorában azt mondta, hogy egy  hotellánchoz is elegendő szálloda kerülhet a közeljövőben a Magyar Fejlesztési Bank ingatlanfejlesztő cégéhez, mivel a pénzintézet által finanszírozott létesítmények egy része nem tudja törleszteni kölcsöneit. Kovács elmondása szerint több hotel is küszködik a hitelek visszafizetésével, a szállodák egy része pedig a jelenlegi piaci helyzetben már nem tud talpon maradni. Közöttük több olyan létesítmény is van, amely a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) kapott kölcsönt. A bank stratégiájában létrehozott egy olyan céget, az ingatlanfejlesztőt, amelynek az a feladata, hogy az állami vagyont megpróbálja értékesíteni, illetve értéken tartani.


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA